2016. május 16., hétfő

Igazán erős

Az elmúlt hetek néma fuldoklásának oka részemről elég tanulságos volt. A tanultak alapján két csoportra osztottam az embereket: van olyan, aki ha fuldoklik, de elér egy nyomorult, a víz felszínén lebegő lecet, még akörül is helyet kínál másoknak, akik ugyanúgy gyengék és egy kapaszkodó nélkül örökre elsüllyednének. Mert a segítség ösztönös, ugyanúgy, ahogy a túlélés, s az emberség is. Együtt talán könnyebb is lehet, nem?
Aztán ott a másik csoport, aki még ilyenkor is csak arra tud gondolni, hogy rajtam senki se segített, én se segítek másokon! Majd én egyedül!   Vagy ha én megdöglök, dögöljön meg más is. Ha meg én elértem azt a szaros lecet, akkor az az én érdemem, keressen magának mindenki saját kapaszkodót!

Erősnek lenni számomra nem azt jelenti, hogy mindennel egyedül boldogulok. Erősnek lenni azt jelenti, hogy van erőm hinni magamon kívül másokban is.  Elég erős vagyok, hogy merjek másokra támaszkodni, s ahhoz is, hogy mások támasza legyek.  
Aki meg nem szeretne így élni, lebegjen tovább egyedül. Saját erejéből, saját maga boldogságára.



3 megjegyzés:

  1. Igen, igen, annyiféle ember. S van abban valami, hogy a szükségben ismerszenek meg...
    Erősnek vagy gyengének lenni, helyzet hozza , néha így, máskor úgy vagyunk, s nem mindegy, miben vagyunk erősek -gyengék.
    De jónak lenni- ez fontos.
    Te az vagy!

    VálaszTörlés
  2. Nàlam az adàssal nincs is probléma, a kéréssel viszont elég nagy!

    VálaszTörlés