2016. április 16., szombat

Szombat reggeli élni jó

Reggel fél hatkor, egy pohár kávéval a kezemben sétáltam egyet az udvaron. Madárénekverseny. Leírhatatlanul szép és hihetetlenül hangos. A fácán valószínűleg bealudt, - úgy látszik, a szombat az neki is szombat. A vadgalamboké most is az utószólam, - pont, mire lekapcsolom a videót.
Szeretek élni. Mondják, neked könnyű. Itt, ilyen életet. Ilyenkor mindig megrázom a fejem, mert nem az itten, az ilyen életen van a lényeg. Nem ezeken múlik a boldogság. Az én mini birodalmamban is van mit kijavítani, sírhatnék, hogy megrepedt a fal, hogy ez akkor is egy öreg ház, hogy még 25 évre el vagyok adósodva és ez mekkora teher. Sajnálhatnám magam a megviselt egészségemért, a háromszor kibeodavissza fordított és csepppet sem szokványos és könnyű életutamért.  Ezek is a valóság részei, hozzá tartoznak, tagadhatatlan tények. Mégis annyi szép dolog van benne, ebben az egészben rajtuk kívül, amiknek hála a mérleg pozitív irányba mozdulhat el!   S minden közül a legszebb és legfontosabb, hogy én boldog vagyok benne. Magam miatt vagyok boldog. Nem kell tökéletes élet, új, mindig tiszta ház, mintaférj és mintaboldogság, mintagyerek, mértani formára nyírt buxus,  egyengyep és sorolhatnám. Ott vagyok benne, a kellős közepén a fene nagy én-boldogságommal kettesben. S akit ez megérint, meghat, inspirál, odaül mellénk. Tanul. Töltődik. Gyönyörködik. Boldog. Hiszem, hogy így vannak ezzel a gyerekeim is. Mert bár tényleg sok minden megadatik nekik, Eszterem tegnap mégis azt mesélte, milyen jó volt, amikor a két párás hátsó autóablakra egy-egy szívbe beleírtam, hogy Eszter és Noémi.




S tudom, hogy az a kicsi három éves is attól lesz boldog, hogy ma reggel fogtam neki egy csigát. Egy minit! Ő  ennél jobban semmit sem szeret.  Ők már ott ülnek mellettem. Hiszem, hogy megtanulták, az ilyen dolgoktól szép az élet és jó élni. Hely mellettem, mellettünk  mindig van. Lehet jönni, odakuporodni, ha lemerült az elem, ha kifakultak a színek. Kellenek az embernek a magunkfajta lámpások, melegedők, életigenlők. 
S boldog lélekkel a madérénekverseny is még szebb, a fű is zöldebb, a pirítós is finomabb és még az a pici csiga is nagyobb ajándék lesz. 


10 megjegyzés:

  1. Melléd ültem kicsit és nagyon jó volt együtt lenni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Györgyi! Jöhetsz bármikor ♥

      Törlés
  2. Mindig boldogsággal tölt el, ha - sajnos elég ritka( - ilyen gondolatokat, életérzést hallok, ill. olvasok valakítől!!
    Minden egyes sorod igaz!!)) Ehhez a "tudáshoz" egy őszinte belső-utazáshoz van szükség!
    További gyönyörűséges időt...)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mindez tanulható, de szerintem elég nyitott szívvel élni.

      Törlés
  3. Olyan jokat irsz. En is igy gondolkodok, de olyan nehez sokszor pozitivnak es lelkesnek maradni a sok negativ ember kozott.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az alapból negatívakat igyekszem teljesen kizárni az életemből, de persze akar jónéhány családtag, akiket nem lehet. Velük én is megküzdök nap mint nap, elhiheted. Nem olyan küzdelmek ezek, amikor én győzködöm őket, hogy az ő életükben is vannak szép dolgok, hanem sajnos olyanok, amelyek során a saját, boldogságba vetett hitemet kell védenem. Hiszen én vagyok a nem normális, a túlontúl.

      Törlés
  4. En inkabb a kollegakkal vagyok igy. De oket sem tudom kizarni mindig es nem ertik en miert vagyok lelkes.

    VálaszTörlés
  5. En inkabb a kollegakkal vagyok igy. De oket sem tudom kizarni mindig es nem ertik en miert vagyok lelkes.

    VálaszTörlés
  6. Úgy szeretem, mikor ilyeneket írsz!!! Ezért jövök. (ezért is)

    VálaszTörlés
  7. Most olvaslak vissza, tényleg szívmelengető ez a bejegyzés. Volt idő, amikor tudtam én is így gondolkodni, hagytam,hogy kitapossák belőlem. Most, majd! Változtatok. Köszönöm.

    VálaszTörlés