2014. június 29., vasárnap

Vasárnap esti hangulat ... nálam

Ilyen a ma estém - tervezős, összegzős, kicsit bezárkózós. 

A lezárás rituáléja szükséges ahhoz, hogy tiszta lappal kezdhessünk új dolgokba. Egy új napba, hétbe, egy új terv megvalósításába, egy új életbe.





Ahogy az elolvasott könyv is visszakerül a polcra, hogy helyet kaphasson az új olvasmány, az új élmény, úgy a gondolatokat, az érzéseket is a helyükre kell raknunk. 




Teli tál az élet. Ezer ízzel, ezer színnel, zamattal.
A teendőnk csupán annyi, hogy elfogadjuk azt, ami elénk tárul. 
Kiválasszuk belőle azt, amire a leginkább vágyunk.

A többi dolog, .. az érzés, az íz, az élmény pedig majd jönnek maguktól, csak akarni és hagyni kell őket.

2014. június 28., szombat

Mobilos levendulás

Gyors, mobilos képek, csak a hangulat kedvéért. Kellemes hétvégét kívánok mindenkinek ♥






2014. június 24., kedd

Nyári logisztika

Azért jól ki van találva ez a rendszer. 25 nap szabadság egy évben ( 33 éves korig csak 20 ).
Nyári ovi mellett is egy hónap a nyári szünet, a többi szünetet inkább hozzá se add, hogy ne lásd, hány napod megoldatlan. 
Azt már meg sem említem, hogy a bölcsiben tíz nappal előbb kezdődik a szünet, így 42 napot kell megoldani.
 A nagyszülők még dolgoznak, - megjegyzem, hogy szerencsések, hogy van egyáltalán munkájuk. 
Mit kellene tenni? Felváltva szabizni.    ....  Szabi? Ne nevezzük már annak, mert ez így ez nem pihenés egy olyan embernek, aki egész évben dolgozott. Igazán családbarát világban élünk. 

Vélemények? Ti hogy oldjátok meg a nyarat?

2014. június 23., hétfő

Tihany - képes beszámoló

Említettem nemrég, hogy nyertem egy két személyes, egy napos kirándulást Tihanyba, a Levendulafesztiválra.
Tihanyban 14 évvel ezelőtt jártam először, azóta szinte minden évben újra eljövök ide. 
A Levendulafesztiválra még soha sem volt szerencsém eljutni ezidáig. Most viszont láthattam  "szedd magad levendula" keretén belül lelkesen szüretelő embereket, érezhettem a levendula illatát az egész faluban, valamint a Belső tó partján megrendezett fesztiválra is ellátogathattam.
Szavak helyett jöjjön  pár  kép.

















Kincseim a Balaton parton. A fokhagymás ajtódíszt ajándékba kaptam születésnapomra. Előtte két cukiság a gyerekeknek  - Eszter lovacskája természetesen levendulavirággal van kitömve. Van még itt sütipecsét, tihanyi levendulás eperlekvár, erdei gombás szarvaspástétom a férjnek.
Vásároltam az új, kis fürdőszobánkba egy szépséget, de ezt majd akkor mutatom meg, ha már bekerül a helyére. Na és persze édesség is kell - még jó, hogy van itt egy Szamos marcipán üzlet, ahol meg lehet szabadulni a maradék pénzünktől.


Kékség, hullámok. Mi más kell még? Csak csend, hogy lehessen hallgatni a víz hangját, erejét.




2014. június 18., szerda

Udvari körkép - aktuális


Íme az aktuális körkép, annak is inkább csak egy része. Jó most itt lenni.


Itt jó megpihenni. 



Levendula, citromfű, menta, kakukkfű, rozmaring, medvehagyma .... sok minden terem itt.



Látványnak is, szörpnek is tökéletes



2014. június 17., kedd

Egy kis piknik?

Kicsit még mindig a Laxenburgban látott piknikező, boldog családok és társaságok látványának  hatása alatt, hoztam mutatóba pár igazán szép és érdekes piknikkosarat. Ti melyiket választanátok?





Nekem valahogy mindig a viktoriánus kor jut az eszembe, ha ilyen szép textíliákkal bélelt, bőr csatokkal ellátott piknikkosarakat látok. Tudom, .... sok volt a History Chanel :-)



Muris és ötletes. Igazi urak. Nehogy már a földön legyen a pohár!



Ez olyan kis szolíd, de nekem nagyon tetszik. Mégha nem is hagyományos piknikkosár.





Nos, választottatok? 
Ha igen, akkor irány a szabadba! Természetesen csakis teli kosárral. 




2014. június 16., hétfő

Egyértelmű

Hát van annál egyértelműbb dolog, minthogy egy FB-s, szlovák, megosztós,  levendulás játékon én nyerek? 
Ugye, hogy nincs??? 




Eldöntöttem, bevonzottam, megnyertem! 
Irány a a Levendula fesztivál és Tihany ♥

Nagy találkozás - Kiska

Nem szoktam politikáról írni. Ennek az  oka egyáltalán  nem az, hogy nem érdekel, esetleg nem értek hozzá. A valódi ok  az, hogy szerintem azok nem értenek hozzá, akik politikusnak merik nevezni magukat. A politika lehet más is, mint érdek (saját, párt, gazdasági ). Lehetne küldetés is. 
Ennyit a velős és tömör véleményemről.

Ritka dolog a mai világban, hogy olyan ember jelenik meg a közéletben, aki még fel tudja kelteni  az érdeklődésemet és más, a politikától elfordult és abban csalódott emberek figyelmét is. Egy ember, aki nem politikus, nem áll mögötte párt és pártérdek.
Most ez a kivételes momentum állt elő - Szlovákiának végre egy emberi köztársasági elnöke van. Emberi és angyali egyszerre. Érdekes módon mindkét jelzőt gyakran használják rá. Emberségét léptem nyomon bizonyítja, angyalnak pedig az általa alapított és működtetett Jó Angyal nevű alapítvány kapcsán szokták nevezni. Ez a szervezet  olyan családokat támogat, ahol rákos beteg van a családban. Büszkén elmondhatom, hogy ennek az alapítványnak immár kerek tíz éve,   minden hónapban küldök egy bizonyos összeget. Világot váltani nem lehet belőle, de mivel hiszek a sok kicsi sokra megy elvében, szerintem jó helyre kerül.



Ma volt a szlovák köztársasági elnök hivatalos beavatási ünnepsége. Volt szerencsénk részesei lenni ennek az eseménynek egy fél óra erejéig. Hallva esküjét, mely szerint minden Szlovákiában élő ember, kisebbség és etnikum jogait és érdekeit képviselni fogja, ez a szöveg számomra hitelesnek tűnt,  az elmúlt hosszú évek óta először.  A beszéde nagyon tartalmas és egyben kritikus is volt. Akinek van lehetősége, hallgassa meg.  Az elnök az eskütétel után gyalogosan vonult végig Pozsony belvárosán a Szent Márton - dómig.   Kezet foghattunk vele, elmondtuk neki jókívánságainkat.  Jött felénk egy őszinte mosolyú és tekintetű ember, akiből áradt a már említett emberség és angyalság. 



Az  ünnepélyes fogadásra, amely az elnöki palota nyitott parkjában került megrendezésre, szociálisan hátrányos helyzetű embereket is meghívott, akik hajléktalanok, szegények, nevelőotthonok egykori lakói. Később ebédet osztott a rászorulóknak.



Azt tudom csak kívánni neki, hogy mindkét, már említett  tulajdonsága, embersége és angyali lénye is  maradjon meg ilyen erős és tudjon belőle átadni mindazoknak, akikkel kapcsolatba kerül. Mutasson görbe tükröt, mutassa meg, hogy a politikát emberi módon is lehet csinálni. 

2014. június 15., vasárnap

Az arany ember

Ha én annyit aludnék, mint az átlagember, akkor biztos nem láttam volna egy kora hajnali órában egy beszélgetést Jókai Arany emberéről. Azt a műsort  Eperjes Károly  Jókaiként előadott  monológjai tették még érdekesebbé. 
Mindig is azt vallottam, hogy az én álmatlanságom egy igazán termékeny állapot. Szinte már tudatos, vágyott, hiszen a legtöbb én-idő pont a nap eme szakaszában jut nekem. Ekkor van idő olvasni, írni, kreatívkodni, blogot vezetni.
 És ekkor kaptam el én is az "aranylázat", kezdtem el olvasni a könyvet, amelyet már iskolás korom óta az olvasónaplómban kellett volna tudnom. Az akkori elmaradás ellenére most azt mondom,  erre a könyvre én most értem meg. Mit jelenthetett volna nekem tizenévesen ez a történet? És mit jelent ma? Kezembe vettem volna-e egy tizenéve rámkényszerített olvasmányt újra? Valószínűleg nem.
Nehéz erről a könyvről írni.  Rengeteg érzelem és gondolat kavarog bennem a regény kapcsán. Még most is, több, mint egy hónappal az utolsó sorok elolvasása után.
 Most, egy kis idő elteltével érzem, milyen hatással volt Jókai az ízlésemre. A regény befejezése után hetekig nem tudtam újabb könyvet a kezembe venni. Minden írás  csupán apróhirdetésnek tűnt vele, a gazdag nyelvezetével összehasonlítva. Jókai a szavakat arannyal hímezte.




Röviden a történet mondandójáról: 
Az a végletes  kettősség, a gazdag, fényűző Komárom, ahol a rang, a vagyon, a látszat számít, a Senki szigete, ahol nem ront meg semmit sem a pénz, valahol  a mai életünkben is benne van.  Sokan vágynak a Senki szigetére. Egy olyan letisztult, egyszerűen bonyolult életre, melyben a  sziget ad, az ember elfogad. Elfogadja és tiszteli a természet, az Istent, az időjárás hatalmát és erejét, s kellő alázattal tanulja a tanulandót.
Ezeket a dolgokat az ember már csak azután érti meg, hogy megélte a másik világot is, annak minden mázszerűen csillogó csodájával, külcsínjével.
Ezután  tisztul le a kép, a lélek, az értékrend. Addig csak háborog minden. Addig zaj van, miközben keressük a fülnek és szívnek kellemes dallamokat, a Senki Szigetéről.

Ajánlom mindenkinek, felnőtt fejjel elolvasni. Az első ötven oldalt túl kell élni, a Vaskapu leírását, a rengeteg ismertetőt. De mindezért a nehéz szakaszért - egyébbként is a Dunán hajózunk felfelé, könnyebb átélni  a leírt erőpróbákat, - gazdagon kárpótolja  a cselekményes történet, tele nem várt fordulatokkal.
A történet egyébbként ma is aktuális, úgy látszik, az alap embertípusok soha sem változnak. Irigyelt és irigy látszatemberek, akik mindig igazodnak ahhoz, amint a világ látni, hinni szeretne. Szerény és bölcs emberek, akik a változó világ ellenére is szeretnének ugyanazokban az értékekben hinni és ezekhez ragaszkodnak bármi áron. Korrupt hivatalnokok, sokak zsebét megtömő közbeszerzések. 
Ugye hogy ma is hiteles? 
Erről szól számomra az Arany ember. Egy útkeresésről, talán a saját útkeresésemről is.

( A filmes változatot nem ajánlom,- az alapján nem hiszem, hogy bárki is kezébe venné a regényt. Mondhatni sakklépésekben ugrik át a történeten.)

2014. június 13., péntek

Számomra ez a táncművészet

Nagyon sokszor megnéztem már ezt a videóklippet, Sia Chandelier című számát nagyon szeretem.
Az, ahogy ez a 12 éves lány táncol, számomra maga a táncművészet. Egy kerek egész, minden mozdulat, arckifejezés a helyén van. Kaotikusan, őrülten művészi és tökéletes.

Nem biztos, hogy más is így gondolja, láttam rengeteg negatív kritikát, leszólást isa tánccal kapcsolatban.

Nekem mégis a kedvencem. Csak ismételni tudom magam - számomra ez a táncművészet ♥



2014. június 12., csütörtök

Rózsaszirup - újra

Harmadik éve készítek rózsaszirupot. Az udvarunk tele van illatos, vörös rózsával, amely igazán tökéletes alapanyag  a szirup készítéséhez. Az eredeti recept szerint egy liter vízhez harminc deka megmosott rózsaszirom szükséges, valamint ízlés szerint cukor és citromsav.


Nálam ez alkalommal  nagyjából 5 liternyi készült egyszerre, egy kannányi rózsasziromból.


Most is ízlés szerint adtam hozzá cukrot, citromsavat, valamint jól megmosott citromot, felkarikázva.


Na de hogy ne szaladjunk ennyire előre: a megmosott rózsaszirmokat beleraktam a vízbe és felraktam forralni a tűzhelyre. Forrás után nagyjából tíz percig főztem. A szirmok kifehéredtek, minden íz és illatanyag a vízben maradt. A főzetet leszűrtem, hozzáadtam a cukrot, a citromsavat és a citromot, majd nagyjából egy fél órát főztem.



Ezt a főzetet én még hagytam egy éjjel a hűtőben pihenni, majd újra átforraltam. Száraz dunszt után hosszabban eláll, én viszont nagy részét ajándékba szánom. Kerül belőle lefagyasztva, jégkockazacskókban a mélyhűtőbe is, ahogy mindegyik szörpömből. Ne csak most legyen jó nekünk, igaz?