2013. december 23., hétfő

Év végi szerepértékelés

Az év utolsó tíz napját éljük. Lassan lehet, - legalább magunkban és főleg magunknak összegezni, milyen is volt a 2013-mas esztendőnk. 
Általában mindenki azt értékeli, mit hozott, mit vett el az adott év. Mi sikerült, mi nem, mi volt jó vagy rossz.

Én most arra kérlek titeket, egy kicsit más szemszögből vizsgáljátok meg az elmúlt időszakot:

Melyik szerepetekben tudtatok a  legkevésbé helyt állni, megfelelni magatoknak  ebben az évben?

Ne abból induljatok ki, amit a világ elvárna tőletek. Értékeljétek azokat a szerepeiteket, amelyek számotokra igazán fontosak: 
anya, 
feleség, 
gyerek, 
testvér, 
barátnő, 
kolléga, 
én mint ember,
én mint nő 
szakember,
egy közösség tagja
...
vagy bármi más.



Ha van rá lehetőségetek ( és miért is ne lenne, hiszen mi magunk alakítjuk az időnket ), valamelyik délután, a szokásos kávét, teát kortyolgatva, listázzátok, hány, számotokra fontos szerepe van az életeteknek. Ezután értékeljétek őket egytől tízig aszerint, melyikben hogy sikerült boldogulni.

A megkapott eredménnyel kétféle képpen is dolgozhattok tovább:
Értékeljétek át,  hogy az, amit fontosnak tartottatok, de nem sikerült valamilyen okból kifolyóan a saját elvárásaitoknak megfelelően megélni, tényleg jelentős dolog, feladatkör, szerep- e  az életetekben?

1) Ha úgy érzitek, nem igazán, vagy ez csak egy elvárt szerep, státusz, a világnak fontos, nem nektek, egyszerűen dobjátok ki a képzeletbeli szemetesbe. Engedjétek el! Ne pazaroljatok rá extra energiát, ne legyen lelkiismeretfurdalásotok egy olyan szerep nem megélése miatt, amely számotokra másodlagos. 

2) Ha viszont a gyengén értékelt szerepkör igazán fontos nektek, akkor szenteljetek neki nagyobb figyelmet a következő évben! Kerüljön egy kicsit tudatosan előtérbe!

Mondjunk rá példákat? Legyen!

Ha valaki tizen, huszonéve a barátod, de úgy érzed, már rég nem működik a dolog, beszélni próbáltál erről az illetővel, de nem partnered benne, évek óta te tartod szinten a barátságot, aztán lelkiismeretfurdalásod van, hogy ennek ellenére is csak haldoklik a dolog, ENGEDD EL! Nem kell, hogy kizárd ezt az embert az életedből. Egyszerűen sorold át a barátságotok, vagy inkább már csak kapcsolatotok fontosságát a második ligába. 

Ha a dolgozó területen szorultál egy kissé háttérbe, de fontos számodra az, hogy helyt tudj állni itt is, határozz meg konkrét lépéseket annak érdekében, hogy a saját mércéd alapján tudatosabb és jobb legyen az eredmény ezen a területen is! Kezdj el szakirodalmat olvasni! Évente négyszer menj el számodra fontos továbbképzésekre, előadásokra! Kapcsolódj be új projektekbe a munkahelyeden! Elég megszabni akár egy heti óraszámot, amikor akarva teszel magadért, hogy szakmailag is tudd hozni azt a formát, amelyet elvársz magadtól.

Ha már említettünk kapcsolati szerepet és professzinálisat is, legyen az utolsó a  példák közöt egy igazi alap szerep: Te mint NŐ. Elégedett vagy magaddal így, ebben a formában, ahogy vagy? Beleértve ebbe mindent: külső, alkat, smink, frizura, stílus, de mindenekelőtt  a nőiesség megélése. Tudsz nőként élni, viselkedni? Megadatik, hogy nő is lehess ember, anya, feleség, dolgozó nő és további szerepeid mellett?
Felsorolni is hosszú lenne, mi mindent tehetünk azért, hogy ebben a szerepkörünkben is azok lehessünk, akik szeretnénk lenni. Mindenki számára más a fontos, a legfontosabb viszont az, hogy kimondjuk: Nők is akarunk lenni, annak minden velejárójával. 

Hát ennyi lenne a feladat. Elég egy fél órát találni arra, hogy kiértékeljétek a most búcsúzó évet. 
Ez a fél óra viszont rengeteget adhat annak érdekében, hogy teljes valótokban olyanok lehessetek, amilyenek TI szeretnétek lenni. Úgy igazán. 





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése