2013. november 5., kedd

Frappáns cím nélkül egyensúlyról, energiákról, Superwomanségről és vajas lekváros kenyérről

Okoz néha félreértést a név,  Superwomanatwork. Merthogy elsőre, másodikra, sokadikra is megkapom, hogy a tökéletest akarom mutatni.
Gondolkodtam azon, hogy van -e értelme ezt megcáfolni, vagy nem. Hát nincs. Aki ezt akarja látni, az ezt fogja. 
Minden esetre nagyon röviden össze lehet foglalni azt, amit ez a blog képvisel, Superwomanséggel meg mindennel együtt. Soha nem állítottam, hogy mindenhez értek. Azt mondhatom csak, hogy mindennel megpróbálok elbírni, ami elém kerül. Ez nagy különbség. Ez számomra az élet mozgatórugója, az aktív, cselekvő, akaró lét és hozzáállás.  Mindez egy jó adag öniróniával és humorral. Ha így állunk a dolgokhoz, akkor irányítjuk a cselekményeket, nem sodródunk az árral. 
Superwoman. Túlzás, nem túlzás? Miért lenne az? Annyi fronton kell helyt állni. Vagyis helyesbítek - nem kell, de én megpróbálom, megpróbáljuk. 
Olvastam múltkor egy riportot arról, hogy nem lehet mindenhol 100%-osan teljesíteni, az emberileg lehetetlen, de nem kell vele törődni, lényeg az egyensúly. Egyetértek, az egyensúlyra való törekvéssel, a többivel nem. 
Merthogy az én aktivitásom összesen, standard 100? Akkor ezt most hogyan osszam le? Ma otthon 50%-ra teljesítek és a munkában is 50%-ra? Ki fogja ezt tolerálni? A munkában a fizetést 100%-os teljesítményre állátották fel. A gyereknek sem lehet félig főzni vacsorát. Itt van lányom a főzelék, habard be, aztán ehetsz, anyád ma csak 50%-on működik.
Szerintem alapjában minden területen a 100%-ra kell törekedni és azt normál energiakifejtéssel el is lehet érni. Hogy lehetetlen?  A szeretet is energia. Egy gyereket és két gyereket is szerethetsz ugyanolyan intenzíven. Hogy a szeretet sokszorozódik?  Ugyehogy! Ugyanez érvényes más fajta energiaállományokra is. Van egy dolgozó éned, annak az aktivitása 100%-ig mérhető. Anya éned, ember éned, sorolhatnám. A 100% a normális üzemmód, ha így tetszik. 
Ha túl sok szerep között lavírozol, akkor arra kell figyelned, hogy az egyik végül ne standard 200% legyen, vagy hosszú távon 150, mert akkor az máshonnét von el energiákat.

Az ember néha saját magát kergeti bele olyan kényszerhajszákba, amelyekkel energiát pazarol el. Na, majd én megmutatom, milyen jó anya vagyok! Vajas lekváros kenyeret szeretnél? Sütök kenyeret, köpülök vajat és főzök lekvárt. Remélem értékeled, hogy még a tányért is én készítettem! Ugye milyen szuper anya vagyok? Simán 200%-os. Bizony, .... vagy kényszeres. 
Pedig a szerencsétlen gyerek csak egy nyomorult vajas lekváros kenyeret kért. Mit tesz egy 100%-ra törekvő anya? Elkészíti. Ha volt ideje, kedve kenyeret sütni, abból. Ha nem, figyel arra, hogy egészséges péksüteményt adjon a gyerekének. Ha van a spájzban saját lekvár, boldog szívvel rákeni, ha nincs, figyel arra, hogy  a vásárolt ne csak nyomokban tartalmazzon gyümölcsöt. Megkeni a kenyeret, odaadja szeretettel. Ennyi. 
Ugye milyen egyszerű a 100%-os szint elérése? 

Mondom ezt úgy, hogy lekvárt sokat főztem, kenyeret néha sütök, - néha és vajat nem köpülök. 
...  
Még!
 ... 
Majd ha lesz tehenünk. Mert azzal is el fogok ám bírni, két gyerek, munka és miegymás mellett. De ez már csak akkor lesz, amikorra felszántom a gyepet hátul és gabonát is fogok termelni, hogy legyen miből  lisztet készítenem a sütéshez. A malomkereket meg majd napenergia vagy a kutya fogja hajtani, mert öko is leszek. Tudjátok, .... Superwoman :-D


Kép

3 megjegyzés:

  1. És ugye, kinek mi a 100%! :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. a 100% nekem lecke szinten az lesz, hogy úgy kell tudni mindent, ahogy azt kérték. Mert még abból is kieshet, felejthet, de 100%at várok el.

      Törlés
    2. Igen, teljesen egyet értek. Azt nem értem, hogy az, aki felhagyja a leckét, miért nem érti, hogy a 100 % a fontos..mert ugye, még abból is kieshet. Szóval a téma foglalkoztat engem is, csakhogy most nem tudok róla írni. van a pozitív hozzáállás ideje, mint nálad, s van a belső örlődés, mint nálam...most.
      Remélem, hogy kilábalok.
      A többivel is egyetértek, amit írtál.

      Törlés