2013. szeptember 18., szerda

Mi is az értékes olvasmány???

Kérdezem egy régi ismerősömtől, mi jót  és szépet olvas? Zavarba jön, elkezd magyarázkodni:
- Tudod, most egy egyszerű, kis vidám könyvecskét olvasok. Jelentéktelen. De a következő a sorban a  Bűn és bűnhődés.  Tudod, milyen hibbant vagyok, szeretem a kis vidám történeteket, de tisztában vagyok vele, hogy ez semmit sem fog adni. Majd a Bűn és bűnhődés! Azt már rég el kellet volna olvasnom!
...
Egy percig hallgatok. Itt egy ember, aki ímád olvasni, de szégyenli, mit, mert azt gondolja, mást ismer el a világ olvasmányként. Az, amit ő olvas,  inkább elhallgatni való, hiszen könnyed, vidám és felszínes.
Az ilyen könyv semmit sem adhat!
...
Lehet...
...
De ki szerint? Ki ítélheti meg, milyen a jó olvasmány? Mit helyes és mit illik olvasni? Mi az,  amit ki kell pipálni a listánkon, mert társaságban arról sikk beszélni? Nem úgy, mint a kis vidám  regénykékről.
...
Azt gondolom, mindenkinek azt kellene olvasnia, amit élvez. Azt, ami élmény, kikapcsolódás, tapasztalat, gyarapodás a számára, kiindulva abból, mi is a célja az olvasással.
Alapvetően azt vallom, nincs általánosan értékes és értéktelen könyv. Olvastam már Nobel díjas alkotást is, amely számomra szenvedés volt és olyan rózsaszín sztorit is, amely hónapokig járt az agyamban.
Egy könyv értéke abban a pillanatban dől el, amikor a befogadó félnek, az olvasónak örömet tud okozni, élményt tud nyújtani. Az pedig, ami élményt nyújt, értékes.



Ez volt a válaszom is:

 Vállald fel büszkén, ha olvasol, mert már kevesen teszik ezt! Vállald fel azt is, amit olvasol és merd kimondani: ha ez a könyv számomra "csak" a kellemes olvasás élményét adja, kikapcsol, akkor  számomra már érték! Hiszen minden értékes, ami által több leszek, mégha csak egy boldog  vagy elégedett pillanattal is!

1 megjegyzés:

  1. Mélyen egyetértek! :) Korábban én is szégyelltem néha, hogy mit olvasok, de mára eldöntöttem, hogy nem fogom ezt tenni. Örülök, hogy találkozhattam a gondolataimmal. :)

    VálaszTörlés