2013. május 18., szombat

Kinek jó ez?

Nagyon mélyen magába nézve beismeri az ember, hogy az,  aki irritálja valami miatt, akire dühös, akin felháborodik, arra valamilyen formában irigy.
Irigy, mert megadatott valami a másiknak, ami neki nem. Mert lépni valamiben, mert felvállalni valamit, tud, mer, akar úgy élni, cselekedni, ahogy mi is szeretnénk.
Fújunk, fújtatunk, felháborodunk és kikérjük magunknak, de az egész mögött ott lapul egy tétlen, paszív fortyogás.
Ez olyan, mint amikor egy sikeres fogyás történetét olvasva átkozódik az ember, hogy ez a kép retusált, miközben nyomatja befelé a chipset. És ez csak egy példa volt.
Mindig van választásunk, minden helyzetben. Egy asztalhoz le is lehet ülni, de fel is lehet állni onnét.  Egy ajtón keresztül bejutunk valahová, de ki is léphetünk onnét a nagyvilágba.
Meg kell csak látni a lehetőségeket. A legnagyobb időpocsékolás az, amit kifogások gyártására fordítunk. Kinek jó ez???

2 megjegyzés: