2013. április 29., hétfő

Ronda és finom

Mentából ugye  nem csak Mojito-t lehet készíteni, ha egy igazi frissítőre vágyunk.
Rendszeresen készítem ezt a zöld trutyit, tavasztól őszig. Nem kell hozzá más, csak sok friss menta, víz, nádcukor és citrom.



Ronda és finom.
Garantált, turbó menta íz :-)

2013. április 25., csütörtök

Miből lesz a cserebogár?

Miből lesz a cserebogár?
...
Bevallom, nem ezekből  :-)






Viszont készül majd ebből két régi fa ládából szépséges, rusztikus hangulatú virágláda.

Köszönöm

Kaptam egy díjat Dominikától, ami nagyon jól esett és ez úton is szeretném megköszönni neki. A díjat én is tovább adhatom / adhatnám másik  négy személynek, de ezzel a lehetőséggel most nem élnék.
Több blogot is követek és mindig szívesen olvasok tőlük bármit. Gondolataikat, érdekes ötleteiket pedig itt, ezen sorok formájában köszönném meg, a díj továbbadása helyett.



2013. április 24., szerda

Főszeres hangulatban

A fűszerkertünk már most csodálatos:


Mentából sosem elég


Citromfű


Rengeteg levendula


Az esti teához


Medvehagyma


Van még zsályánk, kakukkfüvünk és rozmaringunk, na meg egy ginko biloba fánk is.
A ti kertetekben milyen fűszernövények vannak? 

Hol a határa a jólneveltségnek???

Fiatal pár, talán egy tizessel is idősebb vagyok náluk. Nap mint nap találkozunk, kis közösségben élünk.  Előre köszönök, mert így neveltek, bennem maradt. Főleg olyankor, amikor látom valakin, hogy bizonytalan, vagy nem tudja, hogyan üdvözöljön valakit, akit csak látásból ismer.
Így megy ez egyszer, ötször, kilencszer ...
Viszont mikor tizedik alkalommal néznek rám bambán, várva, hogy köszöntsek, akkor nálam is elérkezik az a pont, amikor nem akarok többé jólnevelt lenni!
Ma is így történt. Persze ők ma sem köszöntöttek.

2013. április 23., kedd

Van egy elméletem .... A FEJLŐDÉS

Van egy elméletem... Azt hiszem, jópár bejegyzés fog ezzel a mondattal kezdődni.

A fejlődésről azt gondoljuk, hogy előre visz, többé, jobbá válik általa valaki, aki nő, tanul, eljut egyik szintről a másikra.
Van egy elméletem, mely szerint a fejlődés sokszor a végzetet is jelenti. Sok ember, ha maradt volna addig egyszerűnek hitt, őszinte életvitelénél, talán jobb, értékesebb ember maradhatott  volna. Talán ember maradhatott volna. 
Sok esetben pont a vélt fejlődés juttat el minket oda, ahol már mások az értékek, más a fontos, a tét.
Sokszor ez pusztítja el azt, ami addig igazán számított és értékessé tett minket.



Nem csak az emberekre igaz ez a felvetés.
Ez az orchidea is elkezdett fejlődni. A hajtása körbefonta a szárát, belenőtt abba. Virágozni akart, most virágzik, -  a szárából, elvonva ezzel az erejét a léttől. Pompázik, de haldoklik. A hajtás megfojtja a törzset. Virágba borul, de a levelei elszáradnak. 
Milyen fejlődés ez?
Megérte???

2013. április 22., hétfő

Gondolkodom...

Gondolkodom már egy ideje az élelmiszereken, írtam is róla. Hazai, import, helyi termelő.
Tegnap egy nagy hiperszuperben voltam. Gyönyörű, friss zöldségek és gyümölcsök. Nagyrészt persze behozatal. De jó marketingesek vagyunk, tudjuk, hogy már van egy réteg, aki csak hazait akar, hát nekik nagy betűkkel hirdetjük, hogy itt a honi áru, piros, fehér, zöldben. Találsz hazait húsból, tésztából, bármiből.
Még a lekvároknál is szembetűnt a kiemelt helyen elhelyezett, drága, kicicomázott HAZAI  termék.
Ott, az ezernyi eladandó, magát kínáló áru között azon járt az agyam, mekkora manipuláció ez az egész. Minden oldalról bombáznak minket, befolyásolni akarják a vásárlói szokásainkat, fogyasztásunk minőségét és leginkább a mennyiségét.
Az élelmiszerek tele vannak ízfokozókkal. Sok biztosan hajlamos függőséget is okozni. Rácuppanunk egy ízre, mint valami drogra és állandóan keressük, újra meg újra megvásároljuk.
Ha ezeknek nem dőlünk be, majd talánk a hazai termékeknek, mert tudatosak vagyunk! Igaz, ezek meg aztán jó drágák, de nem számít, olyan eltökéltek vagyunk, hogy megvesszük, támogatjuk a hazai termelőket. Ezzel a vonallal egy nagy bajom van. Az, hogy az áru költségeinek nagy részét a külcsín képezi. Eladhatóvá, vonzóvá kell tenni a terméket, minden címkén legyen matyóhímzés és társai. Nem szeretem ezt.
Ugyanez a kategória a BIO termék.
Számomra az ideális az lenne, ha egyfajta leegyszerűsített mini gazdaságban élnénk. Ismerem a termelőt, ő megtermeli a javakat és ezeket úgy, ahogy vannak, eladja nekem, mert igényt tartok rá.  Juliska néni felneveli a csirkéit, levágja és maximum bezacsizva eladja nekem. Nem festi rá a nemzeti lobogót, nem költ a marketingre, a terméke árát a költségei és a haszon képezik, ami fizetség a rá fordított időért cserébe.
Kell tojás? Szólok a falubelinek és összeszedi nekem, én kifizetem. Még dobozt is adok neki, hiszen van otthon akármennyi.
Jó lenne újra létrehozni az igazi, falusi, kisvárosi piacokat. És most nem a trendi piacokra gondolok, mert ez is egy marketingfogás lett az utóbbi években. Valahogy ehhez az úthoz kellene visszatalálnunk, mert ez az egészséges, a manipulációmentes, az értékes és az őszinte.
Hiányzik az is, hogy a faluk támogassák ezt az irányvonalat. Mindenhol van erre alkalmas hely, de ne az legyen a falu hozzáadott része, hogy ezt bebiztosítja. Legyen az, hogy a helyitől például nem kér helypénzt. Ha valaki úgy gondolja, mehessen ki a tíz kiló paradicsomával is, adja el a jó minőségű termékét a falubelinek. Nem ez lenne a helyes??? Szerintem igen.

Van egy kedves, régi történet egy közeli,  kisvárosi piacról. Elment a házaspár a piacra paprikát vásárolni. Egy ládával szerettek volna venni. Meglátták Józsi bácsit, akinek pont ennyi volt. Mondták neki, meg szeretnék vásárolni az egész ládával.
- Az egész ládával???!!! ,- háborodott fel Józsi bácsi. Dehogy adom el! Akkor mint fogok itt egész nap csinálni???
:-)

2013. április 21., vasárnap

Tejbegríz szelet

Találtam a héten egy nagyon érdekes receptet, el is készítettem.
A tejbegríz szelet főleg a kicsik kedvence, mivel a sütit, a krémes tejbegrízt és a csoki ízét egyesíti.
Az eredeti receptet  megtaláljátok Gabriellánál  ITT, köszönet neki érte.
Annyit módosítottam rajta csupán, hogy a tejbegríz kapott egy kis vanília ízt is, a tésztéba pedig a javasolt két kanál kakaópor helyett négyet tettem. A süti tetejét vastagon megszórtam kakaóporral.
Próbáljátok ki!


2013. április 18., csütörtök

Helyi termelőtől???

Gondolkodom egy ideje azon, hogy kitől is tudnék helyben például zöldséget vásárolni, merthogy az biztosan olcsóbb lenne, helyi termelőt támogatnék és tudnám, honnét van.
Igen ám, de mivel helyi a gazda, tudom, - hallottam,  hogy mennyit búgatta esténként a permetezőjét! Most akkor ezzel én mennyire teszek jót magunknak???
Tudom, a szupermarketben árult import uborka vagy paradicsom sem a símogatástól olyan, amilyen.
De akkor se kampányolnék azzal, hogy a helyi vegyeszermentes. Talán az igen, amit Juliska néni meg Sanyi bácsi elad a kiskertjéből, de ilyet egyre nehezebb találni.
Ti merre indultok, ha nem magatok termeltek?

2013. április 17., szerda

Best of Eszter

Egy mesében szerepelt Leonardo a festő, így mostanában sokat beszélgettünk róla. Megmutattam Eszternek a Mona Lisát  a neten és a saját képeimen is Párizsból.
Én: Leonardo festő volt és feltaláló. Olaszországban élt.
Eszter: A kutyájával?  ( a mesében volt kutyája )
Én: Igen, a kutyájával élt Olaszországban. Melyik képet festette?
Eszter: A Mona Lisát.
Én: Emlékszel még, hogy hol élt Leonardo? Anya az előbb mondta neked.
Eszter: Ö....Ö... segítesz?
Én: Igen, O-val kezdődik az ország neve.
Eszter: Tudom, tudom!!!! OMERIKA!!!

2013. április 16., kedd

Frigómustra

Olvastam ma egy cikket arról, hogy a hűtőszekrény hű tükre egy család életstílusának, szokásainak.
...
Meg a pénztárcájának is, de ez valahogy lemaradt...
A négy mellékelt példa csak ezt igazolta vissza nekem. Négy példás frigó, szinte katalógusfotózásra készen, mondjuk a Gorenjének.
De kérdem én, mennyire jellemző a tartalmuk egy átlagos, vagy szegényebb család esetében? Mert valljuk be, - a friss zöldség, gyümölcs, tejtermék, hús, sok ember számára luxus.
Az éhes gyomrokat legolcsóbban megtöltetni sok ezer család számára napi kihívás és azt gondolom, inkább a magas szénhidráttartalmú, lisztből készült  ételek és a  levesek teszik ki a napi betevőjüket a bio zöldség és tejtermék helyett.
Talán  el lehetne készíteni ennek a cikknek a folytatását  az árnyékosabb oldalon is, mondjuk fizetés előtt.


Nekem így tökéletes

Nemrég találkoztam egy ismerősömmel. Kérdi, hogy van a gyerek. Mondom, jól, tipikus ötéves.
Erre megsúgja, hogy az ő utcájukban is van örökbe fogadott gyerek. Jó hangos! És a biciklivel is gyorsan hajt. Igazi rossz gyerek. Meg vannak vele áldva a szülei!!!
Kérdi, a miénk milyen?
Hát most erre mit mondjak? Azt, hogy halkszavú, nyugodt és komolyzenét szeret hímzés közben hallgatni, miközben nem feledkezik meg a helyes testtartásról???
Nem ilyen. Hangos, aktív, gyakran rendetlen, néha visszabeszél, lemeríti az embert rendesen. De mitől ne lenne ilyen? Tőlem tanulta el, én is ilyen vagyok.
Szokta is mondani jóanyám, hogy na most aztán visszakaptad!
De nem számít, ez így jó,  nekem így tökéletes. Nem tervrajzok vagy kívánságlista alapján vagyunk összerakva. Egy gyerek meg még ráér megfelelni a milliónyi elvárásnak. Azoktól majd úgyis vagy néma lesz, vagy még hangosabb.

2013. április 14., vasárnap

Filmajánló - Van barátod?


Ha hiszitek, ha nem, teljesen véletlenül találtam rá erre a francia filmre és nem a címe volt az, ami miatt megnéztem, hanem a főszereplő, akinek több filmjét láttam már.
A történet röviden - adva van egy jómódú párizsi galériatulajdonos, akinek rengeteg felszínes kapcsolata van, de barátja egy sem. Hogy milyen módon talál rá végül a legjobb barátra, azt nem árulom el. A lényeg, hogy megtalálja és  egyáltalán nem azokban a körökben, ahol gondolta. Maga a barátkeresés érzelmileg  felkavarja  más, ellaposult kapcsolatait is - barátnőjével, saját lányával, vagy kollégájával is. Egy új barátságnak hála egy  más,  teljesebb életet élhet. 
Nézzétek meg, igazán szép film.

2013. április 11., csütörtök

Szubjektív

Mennyire szubjektív minden! Az az ember, akinek éveket adtál az életedből. vagy akivel felnőttél, koptattad az iskolapadot, akivel együtt  húztad a túlórákat, megosztottad a jó és a fájdalmas emlékeidet és ezen dolgok valamelyike miatt FONTOS volt az életedben, talán nem is emlékszik rád. Vagy ha igen, mondjuk egy mondat erejéig. Te meg úgy élsz le akár egy életet, de minimum évtizedeket, hogy azt hiszed, te is meghatározó személy voltál az ő életében. Aztán kiderül, hogy nem és hirtelen szürkének, árnyéknak, senkinek érzed magad. Feleslegesnek. Mert minden szubjektív ugyebár, joga van így látni téged. Vagy NEM LÁTNI téged.
 Neked meg nullának érezned magad ezután...

Filmajánló - Ellopták Jupiter fenekét

Egy igazi őrült francia akció - vigjáték,  amely Görögországban játszódik.Nem mesélem el, meg kell nézni:-)


Munkavezető

Bánom, ha nem tudok egy érdekes pillanatot lefényképezni, mert van, amit nem lehet jól átadni fotó nélkül. 
Két napja  figyeltem fel egy szokatlan munkásbrigádra, Pozsonyból hazafelé. A gazda tárcsázza  a földet az öreg traktorral. Lassan, komótosan, két napja. A traktor előtt halad a munkavezető, aki mutatja az irányt, a sor végén megtér és jelzi, merre tovább.  A traki meg követi.
Nos, a munkavezető egy fekete kutya. Egész idő alatt gondosan tekintget hátra, követi - e a traktor.
El sem hinném, ha nem láttam volna.

2013. április 10., szerda

Bókok

" Anya, te egy igazi PÓKVADÁSZ vagy!"

Na ez a bók nálunk legalább annyit ér, mint a Villám McQueen. Mert az is vagyok, ha SEBESSÉGGEL megyek:-)

2013. április 9., kedd

Akció!!!

Méghogy minden drágább lett???!!!
 60 kilóméternyi utam során legalább három piroslámpás ház kapuján láttam "ellenálhatatlan"  akciós ajánlatot. 
Hiába, tavasz van, alacsonyabbak  a fűtési költségek és jobb helyeken az árakat is csökkentik, ha kisebb a rezsi :-)

2013. április 1., hétfő

Húsvét

Kellemes Húsvétot kívánok nektek! Élvezze  ezt az ünnepet mindenki  a maga módján, - vallásosan, népi hagyományokat követve, vagy csak egy szép, a családdal eltöltött napként.



A húsvéti reggeli nálunk így néz ki. Ezen az asztalon számomra a legnagyobb értéke a tormának van, amit egy nagyon kedves ismerősöm apukája készített.
Köszönjük neki:-)