2013. december 31., kedd

Ég veled, 2013!

Ez a nap is olyan, mint a többi. Mégis, ... egy kicsit más, hiszen lezár egy évet, annak 365 napjával és rengeteg pillanatával. Az éveket is, mint más életszakaszokat, egy kis visszatekintéssel jó befejezni. Egy pohár borral, pezsgővel, teával, vagy bármivel a kezünkben, gondoljunk rá vissza pár percre, idézzük fel a számunkra fontos pillanatait, majd a lezárt évre alapozva, kezdjük meg az újat, a tisztát, a következőt.
Sokan mondják, hogy az újévi fogadalmak semmit sem érnek. Én mégis hiszem, hogy,- talán  a múlt terhét letéve és lezárva, kicsit megkönnyebbülve, az ember jobban tud hinni és bízni valami újban, valami nagyobban, szebben. Valamiben, amit nagyon szeretne.



Amiben az emberi elme hinni tud, amit el tud képzelni, azt meg is tudja valósítani.
Egy bölcs ember gondolatai ezek, de legyen a mi közös jelszavunk is a 2014-es évre!

Végezetül szeretném nektek megköszönni a rengeteg pozitív visszajelzést, a Superwomanatwork egy nagyon sikeres évet zárhat most le, nektek is hála érte!

Naponta többszázan olvastatok, ami hatalmas elismerés nekem. Leírhatatlan meglepetés és öröm, mikor valaki elárulja, hogy az olvasóm  és tetszik neki az, amit csinálok. 
♥ Köszönöm még egyszer ♥




2013. december 29., vasárnap

Ez a Karácsony

Ez a Karácsony:

♥ fehér fa ♥ kézműves és saját készítésű díszek ♥ természetes, saját készítésű dekorációk a házban ♥ múlt évi élő fánk másodszor karácsonyozott velünk ♥ gubakifli sütése ♥ citrusos- fehércsokis szelet ♥ mákosguba ♥ savanyú lencseleves ♥ lazac ♥ mandarin és narancs ♥ első Karácsony négyesben ♥ kicsik öröme ♥ olvasás és olvasás és még egyszer olvasás ♥ Amélie csodálatos élete ♥ Diana Krall zenéje ♥ Boldog Karácsonyt, Hetty néni ♥ családi társasozás ♥ hagyományos krémszínű mikulásvirág ♥ saját készítésű képeslappal meglepni a szeretteinket, mind megérkezett Karácsonyig ♥ egy kis kultúra a nagyobbikkal ♥ kiskutyusunk született, a neve Kajla ♥ tervezgetés a következő évre ♥ lazaság ♥  Tompos Kátya 



Megbánhatnánk...

Megbánhatnánk ezer dolgot az elmúlt évekből, vagy kesereghetnénk azon, hogy másképp kellett volna, előbb, gyorsabban, egyáltalán nem, ...

De...
-  értelme nincs,
- a kesergés, a visszafelé tekintve sóvárgás az emberből mindig elvesz.

Viszont...
- nem lehetnénk azok, akik vagyunk
- és ott, ahol vagyunk,
ha ezek a tapasztalások, helyzetek, hibák, döntések nem GAZDAGÍTANÁNAK minket.


Merthogy az ember minden megélt helyzettől többé válik. Gazdagabb lesz.  Semmi sem vesz el belőlünk igazán az előbb említett értelmetlen, múltba sóhajtozáson kívül.
Tudnál, ismernél, éreznél annyit, amennyit most, ha nem éltél volna meg ennyi mindent, úgy, ahogy meg kellett élned?
Élettapasztalatot venni és tanulni sem lehet. Legalábbis nem könyvekől, vagy más emberek életéből. Vannak dolgok, amelyeket meg kell tapasztalni. Fájva, vagy nevetve, sírva vagy boldogan.

Az ember az év végével mindig összegez. Új és nagy dolgokat remél az érkező esztendőtől. Azt hiszem,  a legtöbb, amit kívánni lehet mindannyiunknak az, hogy bölcsen tudjuk felhasználni a meglévő tudásunkat, tapasztalatunkat, bölcsességünket annak érdekében, hogy a lehető legjobb döntéseket hozhassuk.


2013. december 28., szombat

Kerti aktuális

A minap láttam egy képet a Facebookon, - ugyanaz a kert, most Karácsonykor, harsány zölden és Húsvétkor hóval fedve. Na igen, kicsit megtréfál minket a természet az idén.

Íme, két kép a mi kertünkről:


Így szokott kinézni decemberben a menta???


Virágzó japán birs

Remélem, júniusban nem szánkózós képeket fogok mutogatni!!!

2013. december 27., péntek

Spenótos-sajtos rétes

Tegnap már írtam a Superwomanatwork Facebook oldalán, hogy  utolért az édesség és húsundor. Maximális mértékben. Tegnap már a hús szagától is rosszul voltam, annnak ellenére, hogy könnyítettem a szokásos karácsonyi étellistánkon, amelyről a majonézes krumplisaláta az idén lekerült.
A tegnapi menüm már zöldséges sajtos tészta volt. És milyen jól esett!

Ma pedig  spenótos -sajtos rétest készítettem, amelybe a spenónon kívül balkáni /feta jellegű/ sajt került és egy maréknyi reszelt mozarella /ez elhagyható persze/.

Hozzávalók:
Egy zacskó leveles tészta - Kauflandban vásároltam, kb 70 centért.
Egy zacskó fagyasztott, leveles spenót - szintén Kaufland, kb 99 cent.
Egy zacskó, 200 gramm balkáni sajt - ez szintén nagyjából egy euró környékén volt, valamivel olcsóbb talán a Lidlben található, szintén nagyon finom.
100 ml tejföl
Egy marék reszelt mozarella, de ez opcionális, - elhagyható, vagy más sajttal is helyettesíthető akár.
Só, bors, fokhagyma.



A spenótot kicsit megpirítottam, sóval, borssal ízesítettem, majd hozzáadtam az utolsó percben az apróra vágott fokhagymát.
Egy tálba öntöttem és hozzáadtam a sajtokat, - a balkáni sajtot apró darabokra tördeltem.
Még egy kicsi beízesítettem és kb 100 ml tejföllel krémesre keveretem.

A kiolvasztott levelestésztát kisodortam,  egyenletesen elosztottam rajta a tölteléket és feltekertem. A rétes tetejés egy kis olajjal megkentem, majd 160 fokon, légkeveréses programon 40 percig sütöttem.

Nagyon finom lett, ki fogom próbálni egy kis márványsajttal is, nagyon fog passzolni a spenóthoz.

Azt hiszem, most pár napig hasonló ételek lesznek nálunk terítéken /esetemben legalábbis/, meg néha egy kis hal.

Tudnátok ajánlani ti is valamilyen finom, zöldséges receptet, így Karácsony után?





2013. december 24., kedd

Fehér Karácsony

Fehér-barna karácsonyfát terveztem, aztán mikor elkezdtem felrakni a fára a díszeket, sorra csak a fehéreket raktam. 
Az eredménybe beleszerettem. Annyira egyszerű és mégis elegáns!










A mézeskalács szívek helyben készültek, egy ügyes anyuka keze munkáját dícsérik. A többi dísz vagy saját készítésű, vagy kézműves termék.

Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok mindenkinek!!!

2013. december 23., hétfő

Kültéri dekoráció - bejárat és lépcső

Tényleg,- szinte csak képekben, pár rövid gondolat kíséretében:

A bejárat és a lépcső dekorációja nagyjából negyed órás munkám. Hogy úgy is néz ki? Ez is igaz, de a maga abszolút természetességével pont olyan, mint amilyet szerettem volna készíteni.

Nézzétek meg ti is!


Az ajtódísz egy miniatűr dísz és két faág.



Téliesített Isten hozott!


Láda, láda,...  meg még egy láda hátán.




A szánkó is a dekoráció része


 Egyszerű, természetes, békés.

Nekünk tetszik. És nektek???


Év végi szerepértékelés

Az év utolsó tíz napját éljük. Lassan lehet, - legalább magunkban és főleg magunknak összegezni, milyen is volt a 2013-mas esztendőnk. 
Általában mindenki azt értékeli, mit hozott, mit vett el az adott év. Mi sikerült, mi nem, mi volt jó vagy rossz.

Én most arra kérlek titeket, egy kicsit más szemszögből vizsgáljátok meg az elmúlt időszakot:

Melyik szerepetekben tudtatok a  legkevésbé helyt állni, megfelelni magatoknak  ebben az évben?

Ne abból induljatok ki, amit a világ elvárna tőletek. Értékeljétek azokat a szerepeiteket, amelyek számotokra igazán fontosak: 
anya, 
feleség, 
gyerek, 
testvér, 
barátnő, 
kolléga, 
én mint ember,
én mint nő 
szakember,
egy közösség tagja
...
vagy bármi más.



Ha van rá lehetőségetek ( és miért is ne lenne, hiszen mi magunk alakítjuk az időnket ), valamelyik délután, a szokásos kávét, teát kortyolgatva, listázzátok, hány, számotokra fontos szerepe van az életeteknek. Ezután értékeljétek őket egytől tízig aszerint, melyikben hogy sikerült boldogulni.

A megkapott eredménnyel kétféle képpen is dolgozhattok tovább:
Értékeljétek át,  hogy az, amit fontosnak tartottatok, de nem sikerült valamilyen okból kifolyóan a saját elvárásaitoknak megfelelően megélni, tényleg jelentős dolog, feladatkör, szerep- e  az életetekben?

1) Ha úgy érzitek, nem igazán, vagy ez csak egy elvárt szerep, státusz, a világnak fontos, nem nektek, egyszerűen dobjátok ki a képzeletbeli szemetesbe. Engedjétek el! Ne pazaroljatok rá extra energiát, ne legyen lelkiismeretfurdalásotok egy olyan szerep nem megélése miatt, amely számotokra másodlagos. 

2) Ha viszont a gyengén értékelt szerepkör igazán fontos nektek, akkor szenteljetek neki nagyobb figyelmet a következő évben! Kerüljön egy kicsit tudatosan előtérbe!

Mondjunk rá példákat? Legyen!

Ha valaki tizen, huszonéve a barátod, de úgy érzed, már rég nem működik a dolog, beszélni próbáltál erről az illetővel, de nem partnered benne, évek óta te tartod szinten a barátságot, aztán lelkiismeretfurdalásod van, hogy ennek ellenére is csak haldoklik a dolog, ENGEDD EL! Nem kell, hogy kizárd ezt az embert az életedből. Egyszerűen sorold át a barátságotok, vagy inkább már csak kapcsolatotok fontosságát a második ligába. 

Ha a dolgozó területen szorultál egy kissé háttérbe, de fontos számodra az, hogy helyt tudj állni itt is, határozz meg konkrét lépéseket annak érdekében, hogy a saját mércéd alapján tudatosabb és jobb legyen az eredmény ezen a területen is! Kezdj el szakirodalmat olvasni! Évente négyszer menj el számodra fontos továbbképzésekre, előadásokra! Kapcsolódj be új projektekbe a munkahelyeden! Elég megszabni akár egy heti óraszámot, amikor akarva teszel magadért, hogy szakmailag is tudd hozni azt a formát, amelyet elvársz magadtól.

Ha már említettünk kapcsolati szerepet és professzinálisat is, legyen az utolsó a  példák közöt egy igazi alap szerep: Te mint NŐ. Elégedett vagy magaddal így, ebben a formában, ahogy vagy? Beleértve ebbe mindent: külső, alkat, smink, frizura, stílus, de mindenekelőtt  a nőiesség megélése. Tudsz nőként élni, viselkedni? Megadatik, hogy nő is lehess ember, anya, feleség, dolgozó nő és további szerepeid mellett?
Felsorolni is hosszú lenne, mi mindent tehetünk azért, hogy ebben a szerepkörünkben is azok lehessünk, akik szeretnénk lenni. Mindenki számára más a fontos, a legfontosabb viszont az, hogy kimondjuk: Nők is akarunk lenni, annak minden velejárójával. 

Hát ennyi lenne a feladat. Elég egy fél órát találni arra, hogy kiértékeljétek a most búcsúzó évet. 
Ez a fél óra viszont rengeteget adhat annak érdekében, hogy teljes valótokban olyanok lehessetek, amilyenek TI szeretnétek lenni. Úgy igazán. 





2013. december 21., szombat

Egy gyors kérdés

Lányok, engedjetek meg egy gyors kérdést - ti extra módon készültök szépészetileg a Karácsonyra? 

Annyi helyen olvasom, - ekkor fodrász, ekkor kozmetikus, ilyen smink, arcpakolás,  ruha, köröm, stb.
Be kell vallanom, sajnos a frizurámra jut a legkevesebb időm két gyerek és a készülődés mellett és lehet, hogy ez most is így lesz. Akkor majd egy gyors kontyot dobok össze.  

DE:
- rendszeresen járok fodrászhoz, 
- szemöldököm szintén rendszeresen van festve ( sötétebbre) és igazítva, 
- minden áldott nap sminkelek, még otthonra is,
-  mindig ki van festve a körmöm.



 Mi kell még ezen felül? Nálam ezek a dolgok a napi rutin részei. 
Most újítsak be egy vérvörös rúzst, mert Karácsony lesz és kell a csillivilli? Nem érzem igényét. 
Kellene? 
Az, aki egész évben nem jut el például kozmetikushoz, - bármilyen okból, mennyivel esélyesebb, hogy pont most fog rá időt szakítani?  Vagy aki soha sem sminkel - biztosan szép sminket fog az arcára varázsolni Szenteste, nem? 

Nem erőltetett ez egy kicsit? 

Hogy látjátok ezt?

2013. december 18., szerda

Best of Eszter

- Hallod, kutya! Ha nem fogadsz szót, pörköltöt csinálok belőled!!!



- Anya,  hazaérkezett a bárány.
- Miért, hol volt?
- Hát hol volt?!? Hol lett volna! Szavazás volt, nem? Szavazni volt! De már visszaérkezett Pozsonyba, mert itt lakik!
 ....
Bííííííííp, fővárosi birka!


2013. december 17., kedd

Fehér csokis, bodzaszörpös mascarpone torta

Eszter születésnapját most csak szerényen, szűk családi körben ünnepeltük. Buli majd a májusi névnap alkalmából lesz a barátoknak.
A kérése a tortát illetően ennyi volt:  fehér legyen és hatos gyertya legyen rajta. 
Finom tortát tudok sütni, szépet meg ...hm ... inkább rusztikusat :-)
Ilyen lett ez a mostani is. A piskóta tortaalapot Éva receptje alapján készítettem el. Mindenkinek ajánlani tudom, csak két tojás kell hozzá.
A megsült piskótát két részre vágtam, majd az alsó darabot meglocsoltam bodzsaszörppel. Akinek van még saját, használhatja azt is, nekem már elfogyott, de nálunk elég finomakat lehet kapni- a Yo és a Jupí is nagyon jók. 




Ezután 500 gramm mascarponet habosra kevertem. Bodzaszörppel édesítettem / ízesítettem. 200 gramm fehér csokit vígzőz felett felolvasztottam, majd mikor már langyos volt, a mascarponehoz adtam. Kb 200 - 250 ml habtejszínt kemény habbá vertem és ezt is a krémhez adtam. 
Ezzel a krémmel kentem meg a tortát és borítottam be. Díszítésként apró betűket használtunk, hiszen a nagylány lassan iskolás lesz. A torta nagy sikert aratott, nagyon eredeti, igazán finom.Ha valaki édesebb krémet szeretne, porcukrot is tehet hozzá, de óvatosan vele, hiszen a szörp és a fehércsoki is édesek.
Ez a krém nagyon jól sikerült. Szerintem sütire is fel fogom használni. 
Nos, ki szeretné kipróbálni? 


2013. december 15., vasárnap

Azt hiszem, megvan az új közös hobbink...

Azt hiszem, megvan az új közös hobbink Eszterrel. 
Mai szülinapjára egy fából készült fa pajtát kapott tőlem ajándékba. Kívül színes, belül (még) natúr. Már tervezzük, hogyan fogjuk kidekorálni! Készítünk még fákat, etetőket. Szépen, fokozatosan ki fog alakulni ez a kis farm. 
Tökéletes közös időtöltés lesz ez a következő hónapokra:-)



2013. december 13., péntek

SASHE.SK - Ajándékötletek gyerekeknek

A www.sashe.oldal az egyik kedvencem. Mutattam már nektek gyereksapikat, karácsonyfadíszeket és női sálakat egyaránt innét.
Minden termék kézműves. Ezúttal pár cuki ajándékötletet hozok gyerekek részére.
Válogassatok kedvetek szerint! A képek alatti szövegre kattintva egyenesen az adott játékhoz és a megrendelési lehetőséghez juttok el. Van köztük sajnos néhány nagyon drága is, a száz eurós fa farmot már ide se linkeltem, pedig nagyon szép. Viszont ha alaposan körülnéztek, jó áron is találhattok valami helyeset és egyedit.












2013. december 12., csütörtök

Kivárni és elfogadni

Minden életszakasznak megvan a maga felismerése. Legalábbis az én életemben. Ennek az évnek kétségkívül a legnagyon tapasztalása számomra a kivárás képességének tanulása volt. Kivárni a dolgokat, amelyek a saját tempójukban jönnek, mert ÚGY KELL jönniük. Nem az enyémben, az én elvárásaim szerint .Az ember mégis a saját szubjektív szemszögéből azt szeretné, ha a Föld az ő kedve szerint forogna. Mikor nagyon akar valamit, amikor kimondhatatlanul és türelmetlenül vár valamire, akkor nincs ráció, nem tudja a dolgokat kicsit felülnézetből szemlélni. Meg akarja kapni, el akarja érni azt, ami a vágya. Az meg cammog. És megáll pihenni. És leül egy padra, vagy tesz még egy kört. Mi meg csak várunk, tiporogva, idegesen, aztán mikor egyszer végre megérkezik, dühösek és felindultak vagyunk. Merthogy mennyit kellett rá várni, pedig mi már ....
Elmarad az igazi öröm, a pozitív értelemben vett katarzis. Csalódás marad a helyén.




A kivárás képessége nem csak nagy dolgok és  a célok tekintetében lehet fontos. Az emberi kapcsolatokban ez egyfajta toleranciát, elfogadást  jelent. Megtanít elfogadni, hogy nem mindenki egyforma, - más fordulatszámon is lehet élni és működni, ami nem jelenti azt, hogy a másik hasznosabb vagy haszontalanabb, mint mi.  Egyszerűen más. Felhúzhatjuk magunkat, ha a postás néni atom mozdulatokkal, számunkra mindenfajta logikát mellőzve végzi egyik munkafázisát a másik után és emiatt nekünk két perccel tovább kell a sorban állnunk. Van értelme? Van annyi energiánk, hogy az ilyen felesleges apróságokra pazaroljuk? Ki kell várni  a kivárandót. El kell fogadni azt, hogy nem mi vagyunk a mérce. És egyébbként is - ki mondta, hogy amit mi teszünk vagy ahogy tesszük, az a normális???

Lassítani a saját tempónkon, hogy kivárjuk a dolgokat, bevárjuk azt, ami kicsit lemaradt, lehetővé teszi, hogy az ember lelke  kicsit kilépjen  a testéből és felülről,  más dimenzióból szemlélje a világot. Aki már eljutott idáig, az megtanult elfogadni. Megtanult kivárni. Mert felülről nézve minden annyira kicsi! A körülöttünk lévő világ is, a rohanás is, a gondok is, ....  meg mi magunk is.

2013. december 11., szerda

Újabb autós tapasztalataim

A közlekedési szabályokat azért találták ki, hogy  pár magamfajta hülye betartsa őket,  lehetővé téve ezzel a féktelen és akadálymentes száguldozást a többieknek. 




A szabálytalan, vagy tilosban  parkolás csak egy bizonyos kocsiméret ALATT tűni fel az illetékeseknek. Ki is látna meg egy behemót fekete terepjárót, vagy limuzinkategóriás kocsit, félig a gyalogosátkelőn parkolva? Bezzeg, ha kicsi Fabia vagy Clio lenne ilyen pofátlan! Kinek ne szúrna szemet az a szintű arcátlanság?

2013. december 10., kedd

Tudatos karrierépítés kisgyerek szülőként

Bizonyára sokan vannak köztetek, akik az anyaszerep mellett dolgozó nőkként  is igyekeznek nap mint nap helyt állni. Nagyon érdekelne, mennyire maradt meg a szakmai életetekben a lendület, a többre, jobbra, önmegvalósításra törekvés érzése, igénye, vágya.

A legtöbben  felhördülnek, ha kimondjuk, -  az anyaság mellet is vágyunk a szakmai sikerekre. Nem mindenki, de sokan.
A gyerek nem zárja ki azt, hogy az aktív  karrierút szülőként is megmaradjon egy dolgozó nő életében. Az viszont tény, hogy a legtöbb nő igyekszik a munkát pénzkereseti forrássá redukálni, amíg kisgyerekes szülő. Továbbra is rendesen elvégzi a rá bízott feladatokat, a fejlődési lehetőségeket viszont igyekszik nem észre venni. Sok olyan ismerősöm van, aki pici gyerek mellett dolgozik az itt említett tartalék üzemmódban. Elnézést kérek, ha ezzel a kifejezéssel bárkit is megbántok, nem ez volt a szándékom. Arra gondolok, mikor egy nő ügyesen veszi a szakmai akadályokat, gyorsan és sikeresen megoldja a rá bízott feladatokat, viszont mikor lehetősége nyílna olyan dolgokat megvalósítani, kipróbálni, amelyekre a szíve mélyén vágyik, elfordul. Felteszi a szemellenzőt és azt mondja, ezek a lehetőségek most nem neki szólnak. 

"Nincs rá időm, nincs rá energiám, nincs rá lehetőségem."

Pedig miért ne lenne, miért ne lehetne? 
Egy okosan végiggondolt szakmai pályának ezernyi fontos fázisa van. Ki kell elemeznünk, hol tartunk a saját professzionális életünkben. Milyen időn belül, hová szeretnénk eljutni?  Ha úgy ítéljük meg, hogy a nagyobb aktivitást igénylő esetleges más munkakör, szakterület, magasabb pozíció számunkra kivitelezhetetlen ebben a kisgyerekes életszakaszban, használjuk ki ezt az időszakot arra, hogy szakmailag, tudásban fejlődjünk! Legyen ez egyfajta megalapozása  annak a jövőbeli státusznak, pozíciónak, ahová egyszer el szeretnénk jutni. 

Ha továbbképzési lehetőség adódik a munkahelyünön, jelentkezzünk, használjuk ki, hogy új dolgokat tanulhatunk! 

Csatlakozzunk új projektekhez!  Egyrészt a kapcsolati tőkénket is építhetjük, másrészt új dolgok létrehozásán is munkálkodhatunk, ami mindig jó referencia lehet a jövőben.

Tanuljunk idegen nyelvet! Legyen az egy már valamilyen szinten beszélt nyelv, vagy akár egy új, találjunk egy kevés időt arra, hogy ezen a területen is fejlődjünk. 
Ha szükségünk van, vagy lehet a jövőben mondjuk egy aktívabb angol nyelvismeretre, viszont az időnk nem teszi lehetővé a nyelviskola látogatását, keressük más módját a tanulásnak! Rengeteg online oktatási lehetőség létezik az interneten. Magántanár segítségével is rugalmasabb lehet a tanulás. Hogy az drágább? Nem feltétlenül. Rengeteg tanár van  otthon, szintén kisgyerekes szülőként, vagy anyaságin, velük biztosan meg tudunk  egyezni egy rugalmas és megfizethető tanulási formában. Gyakorlottabbak számára kíváló lehetőség  például az idegen nyelvű könyvek, regények olvasása. Ha ezt a megoldást is költségesnek tartjuk, számos idegen nyelvű könyv letölthető akár e-book formájában is az internetről. Ezeket az ember a buszon, vonaton is olvashatja, vagy akár ebédidőben. 

Kövessük figyelemmel a változásokat! Legyünk képben azokkal a dolgokkal kapcsolatban, amelyekkel a későbbiekben mi is szeretnénk foglalkozni.

A felsorolt aktivitások a többség számára kivitelezhetőek. 
Rajtunk múlik, mennyire élünk velük.
 Minden ember számára fontos az önmegvalósítás az élet valamelyik, vagy akár több területén is.  Emberként, anyaként, nőként, de ugyanúgy akár a szakmai életben is.  Az egyik nem zárja ki feltétlenül a másikat, sőt - erősíthetik is egymást. Helyesen kell időzíteni, tudatosan tervezni, rákészülni a jövőbeli feladatokra, kihívásokra és akkor nem válunk megkeseredett, az álmaikról lemondó emberekké.






2013. december 9., hétfő

A karácsonyi mindmegsütöm fíling margójára

Két hete már én is listáztam azokat süteményeket, amelyeket meg szeretnék sütni az ünnepek alatt. 3-4 félét biztosan, de mi van, ha az sem lesz elég????.  Az embert elkapja ilyenkor a hév, mindent megfőzne és megsütne, ezer vendéggel elbírna és ennyire is készül fel, aztán a valóság néha kicsit más.
Visszagondoltam az előző évre - hány ember tette be hozzánk a lábát az ünnepek alatt. Nem sok.  A nagyszülők kényelmesek, ők szeretik, ha az unokák elmennek hozzájuk és ugye a gyerek is szereti látni a nagyi karácsonfáját. Ennek  természetes velejárója, hogy mi is megyünk. Ezzel a 24.-e este és a 25.-e ki van lőve. 26.-án előfordulhat vendégség. Nagyjából ezen az egy napon, maximum 3-4 kisétkű ember. Miattuk szoktam ugye 3-4 félét sütni, ami megmarad.



Azt hiszem, az idén ez egy kicsit másképpen lesz. Lefixálom, ki jön, hova megyünk, mikor. Értelmetlen így ez a felesleges pazarlás. Karácsony van, legyen mindenből bőven?!?
Nem aról van szó, hogy a fogamhoz verem a garast. Nálam mindig a vendég az első, ezt bárki tanusíthatja, akit vendégül láttam.  Egyszerűen csak sajnálom, ha ki kell dobni a rengeteg maradékot, ami miatt elpazaroltam valamennyit feleslegesen  a világ forrásaiból. És igen, a saját energiáimból is.
Pont a napokban jegyeztem meg egy blogon, hogy napról napra egyszerűsödik a lista. A linzernek legjobban a gyerekek örülnek, tehát ezt nem hagyjuk ki. Mivel több napos az ünnep, olyan süti készül, ami tovább is eláll - ez pedig a cantuccini lesz. Kicsit gazdagabban fogom elkészíteni, a mandula mellé kerül még bele aszalt gyümölcs is , valószínűleg  áfonya. Ez szintén gyerekbarát, kis falat és a vendégek nagyon gyorsan felfalják. Ezek mellé, amelyek sokáig elállnak, egy krémesebb süti fog készülni. Nagy valószínűséggel csak az ünnepek harmadik napjára és szerintem egy csokis piskóta alapú, citromos túrós szelet lesz az, vagy egy egyszerűbb narancsmázas mákos szelet.  Ha hirtelen megrohamoznának minket a vendégek, amit nem hiszek, van a kamrában tartalék valami hipp hopp imrovizációhoz. Ezzel számolunk, ilyen okból van például a fagyasztóban is egy sütire való vaj. Tojás, liszt, cukor, kakaópor, dió, lekvár pedig mindig van otthon, így süti nélkül sehogy sem maradnánk.
Így egyszerűsödik a fejemben a karácsonyi sütis lista. Hasonló szellemben Eszter közelgő szülinapi sütis listája is. Meg ezer más lista is, a dekoráció is és maga az ünnep is. És azt gondolom, hogy ez így van rendjén.


2013. december 8., vasárnap

Almás gyertyatartó - gyerkőc segítségével

Az almás gyertyatartót Eszterrel közösen készítettük egyfajta főpróbaként. Merthogy ezt az ajándékot a mamák fogják Karácsonyra kapni tőle. Az én egyetlen igazi feladatom a lyuk kivágása volt az almába. Ide egy kis levegőn száradó gyurmát raktunk, ebbe fixáltuk a gyertyát. A többit már ti is látjátok, nem nagy művészet.  Díszítésként felhasználtunk még három darab karácsonyfa formájú tésztát a DM-ből. 
Egy hat éves gyerek, kis segítséggel ügyesen el tudja készíteni és meglepheti vele a családtagokat  az ünnepek alkalmával.





Ti milyen ajándékot készítetek a gyerekkel???
Fontosnak tartjátok, hogy megértessétek  és megtanítsátok vele az ajándékozás örömét?


2013. december 7., szombat

Amikor az örökbefogadott gyereket először kigúnyolják


Amikor az örökbefogadott gyereket először kigúnyolják, akkor sír. ... Meg összezavarodik. ... És kezelhetetlenné válik, mert titkolja, mi bántja, így nem érti a szülő, mi a fene történt a gyerekével. 
... 
Ezt éltük meg mi is ezen a héten, amikor Eszter képébe vágta egy kedves osztálytársa, hogy neki nincs anyja, mert az övé ezt mondta neki otthon.
Azért megnézném egyes családok esti beszélgetését. Ahogyan én a gyerekkel  vacsora alattt az EURIBOR alapkamat aktuális értékéről, valamint az euró-forint árfolyamról szoktam diskurálni, merthogy bankár lennék,  gondolom szociálisan érzékeny körökben az a téma, kinek nincs anyja. Mit lehet ehhez hozzáfűzni??? Semmit.
Tőlem még olyat nem hallott a gyerekem, hogy ennek vagy annak az anyja, az apja drogos, alkoholista, ledér, nagy az étvágya, szerencsejátékos,  ilyen vagy olyan nemzetiségű, hitű, kisebbségi. Soha. Mert ő csak azt hallja, hogy minden ember alapjában véve JÓ. Aztán valószínűleg emiatt csattanik akkorát, amikor a JÓ emberek ilyen kedvesek vele. 
Pedig kisgyerek kora óta tudja, hogy örökbefogadott baba. El is tudja magyarázni, tudja is kezelni. De ugyebár naívak vagyunk mi, jó emberekben még hinni tudó nyomorultak, mert én a gyerekemnek azt tanítottam meg, hogyan tudja szépen, szép kérdésre, normális körülmények között elmesélni a mi történetünket. Nem pedig azt, hogyan kell reagálni, ha a jónak hitt emberek bántják, bántani akarják. 
Ebből is tanultunk. 



Ezer forgatókönyv végigfutott az agyamon, hogyan kellene nekem ezt a helyzetet  kezelnem. Bár azt hiszem, ezt ott, abban a közegben nem az én feladatom vagy tisztem.  Aztán abban maradtam magammal, hogy nem kell oldanom sehogy sem. Nem védhetem meg mindenhol, nem magyarázhatom el mindenkinek az egészet minden egyes bántás alkalmával. Nem megoldás, mégha az ember nagyot is tudna ilyenkor ordítani, meg talán ütni is. Nem lehet. 
Maradtunk egymás közt annyiban, hogy ha ilyen bármikor előfordul, akkor mi arról tudni fogunk. Hogy ne gyötrődjön egyedül, összezavarodva ilyen butaságokon. Elmeséltem neki újra és újra a történetünket, azt, amikor először a kezembe adták és egymásba szerettünk. Amikor eldőlt, hogy mi egymásnak vagyunk rendelve. Megnéztük a rengeteg közös képet, a minden szülinap után elkészített fotókönyveket. Ezernyi képen határtalan boldogság. Olyan, amit csak azok éreznek és érthetnek, akik összetartoznak. Olyanok nem, akik csak kilöktek magukból egy gyereket, aztán az úgy formálódik, ahogy a pofonok jönnek jobbról, balról meg az élettől. Merthogy így élni bárki képes lenne. De mi nem így élünk, hiszen mi igazi család vagyunk. Választottuk egymást, négyen ♥


Szarvasos, csillagos ablakdekoráció papírból

Éveken keresztül vásároltuk a karácsonyi matricás ablakdekorációt. 
Volt köztük nagyon színes, meg letisztultabb is. Ezt az egyszerűbb vonalat szerettem volna megvalósítani az elmúlt évben - akkor már egy kevés díszítésre tellett az időmből. Merthogy későn kezdtem el a papír díszítés gyártását, ehhez pedig egyedül idő kell. Sok idő. 
Az idén már két hete rénszarvasokat vagdostam, meg csillagokat. Esténként, terápiás jelleggel. Írtam is a Facebookon, hogy ez egy komplett pszichoterápia. Egy sűrű kimerítő nap után leülni és egy szó nélkül, gondolkodás nélkül csak a szarvasokat vagdosni. 
Végül ez lett belőle, nézzétek:





Kiemelném, hogy az összes anyagköltség ugyebár a sima fehér papír és a ragasztószalag. Tehát szinte nulla. Ami viszont számomra nagyon fontos - a saját munkám ( na meg Eszteré, aki szintén segített a csillagok kivágásában ), olyan, amilyet én szerettem volna és egyedi. Ráadásul ez a dekoráció télies és nem karácsonyi, tehát a tavasz kezdetéig fent maradhat. Utána majd felváltja valami eská, papírból készült tavaszi kompozíció. 
Nektek hogy tetszik? Ti is magatok készítitek az abalakdekorációt?

2013. december 6., péntek

Karácsonyi kihívás - 5.

Négy karácsonyi kihívás már mögöttünk van. Hogy haladtok? Én egészen jól, kivéve egy dologban - említettem nektek a lányokat, akiknek ajándékot szeretnék adni. Sajnos még mindig nem kaptuk meg a szülőktől, ahogy a többi szülőtől sem az engedélyt, hogy megtudhassuk a címeiket. Hogy hanyagság, elnézést leszarom hozzáállás-e, vagy tényleg attól tart bárki is, hogy a gyereke címére mostantól mindenféle banki ajánlat fog járni, nem tudom. Tőlem olyat maximum akkor kaphatnának, ha titokban egy jól menő nagyvállalatuk van, máskülönben nem. Sajnos azt gondolom, ez inkább egyfajta nemtörődömség, pedig a gyerekeiknek szeretnénk örömet okozni. Ennyit az előző kihívás margójára.

Most viszont itt az újabb, immár az ötödik.

 Küldj saját készítésű képeslapokat a családnak, ismerősöknek!

Kiskoromban annyira vártam a postást ebben az időszakban! Imádtam a szebbnél szebb karácsonyi képeslapokat. Micsoda öröm volt  egy szép lapot kapni. Én a betlehemi, rajzolt lapokat szerettem a legjobban, a gyertya, dió és társai kompozíciók mehettek az öregeknek (értsd- abban gyönyörködjenek a felnőttek ), előbbieket elraktam magamnak.

Az utóbbi 5-6 évben kezdtem újra karácsonyi üdvözleteket küldeni, mert elég lett az sms boldog karácsonyokból. Kézműves lapokat szoktam vásárolni.

Jött ezután az újabb fejezet - karácsonyi képeslap eská, - saját kezűleg, ami nálunk így néz ki: Eszter a modell, kitalálunk valami érdekes kompozíciót, majd lefotózom. A neten rengeteg kész sablon, háttér van karácsonyi tematikában, ezek segítségével megszerkesztem a képeslapot, majd kihívattatom mint fényképet. Igen, sima fényképet. Ezt beborítékozzuk, arany filctollal megcímezzük és elküldjük. Mindig nagy a sikerük.

Az idén már két modellem lesz. A kompozíció kezd összeállni a fejemben - ma, holnap meg is csináljuk! A kellékeket már megvásároltam. A megcímzett borítékokat a nemrég beszerzett karácsonyi pecsétekkel fogjuk díszíteni. 

Akinek nincs kisgyereke, készíthet lapot magáról is, vagy a kutyájáról, kis karácsonyi hangulatban, de akár a feldíszített, karácsonyi pompában úszó házáról is, vagy  a havas fákról a kertben, ádventi koszorúról, saját mézeskalácsairól. Ezernyi lehetőség van.

Végezetül megmutatom a múlt évi képeslapunkat. Akit további képek is érdekelnek, keressék a Superwomanatwork Facebook oldalát!





A kihíváshoz pedig tessék csatlakozni! Higyjétek el, ezeket a képeslapokat senki sem fogja a szemétbe hajítani! Megmaradnak emléknek.




2013. december 5., csütörtök

Hát lehet engem (ilyenkor) nem szeretni???

Ez a látvány várja reggel fél hattól az ébredőket. 
Hát lehet nem szeretni egy ilyen anyukát ( meg feleséget) ??? 

Narancsos pöffeteg süti, egy kis mézeskalács fűszerkeverékkel.